Interjú Dr. Hoppál Péterrel, a Magyar-Török Kulturális Évad előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztossal
A magyar kultúra napjához igazítva január 21-én a Pannon Filharmonikusok isztambuli hangversenyével indult útjára Törökországban a 2024-es Magyar-Török Kulturális Évad programsorozata. A koncert keretében a kétezer férőhelyes isztambuli Atatürk Kulturális Központban Kodály Zoltán és Bartók Béla művei mellett Adnan Saygun török zeneszerző művét mutatták be. Dr. Hoppál Péter, a Magyar-Török Kulturális Évad előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos nyitotta meg az eseményt, és ennek apropóján honlapunknak beszélt a magyar-török kapcsolatokról, az évadról, valamint az országhoz és nyelvéhez való személyes kötődéséről is.
Dr. Hoppál Péter, a Magyar-Török Kulturális Évad előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos először bő két évtizede, turistaként járt Törökországban, majd 15 évvel ezelőtt Mohács vegyeskarának a karnagyaként látogatott el Isztambul Beykoz kerületébe egy testvérvárosi kapcsolatok ápolására rendezett hangversenyre. Már ekkor volt lehetősége a rendelkezésre álló szabadidőben Isztambul mellett egy kicsit kirándulni a térségben, elmenni Rodostóba és megnézni a török tengerpartot is.
A 2024-es Magyar-Török Kulturális Évad törökországi megnyitóján Hoppál Péter törökül köszöntötte a vendégeket, amely sokakat meglepetésként ért. Kormánybiztos úr elmondta, hogy ennek hátterében egy korábbi találkozása áll Erdoğan elnök úrral, hiszen az ominózus találkozón Elnök úr megkérte Kormánybiztos urat, hogy ha teheti, tanuljon törökül. Bár a török nyelvtudást még nem volt elég ideje elsajátítani, néhány mondat erejéig már az Évad budapesti megnyitóján is törökül szólt a közönséghez. E gesztust a meghívott török fél rendkívül pozitívan értékelte.
A magyar és török kultúra, valamint művészet közötti kapcsolatok régre nyúlnak vissza. Amint azt Hoppál úr megjegyezte: régészeti leletek bizonyítják, hogy 1500 évvel ezelőtt a két nép egymás mellett élt Közép-Ázsiában. A folklórban és a néprajzban is megjelenik rengeteg olyan motívum, amely azt mutatja, hogy díszítő mintáink nagyon közel állnak egymáshoz. A Bartók Béla által, Adnan Saygunnal közösen gyűjtött régi népdalaink egy része bizonyítja, hogy a törökkel szinte azonos zenei struktúra szerint épülnek fel, dallamviláguk is hasonlít a török népdalokra. A megnyitó ünnepségen hallható volt egymást követően egy török és egy magyar népdal, amelyek refrénét végül együtt énekelték a magyar és török művészek.
Az évadszervezés kapcsán Kormánybiztos úr azt is elmondta, hogy már a kezdetektől nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ne csak Isztambulban és Ankarában legyenek programok, hanem a magyar történetekkel érintett városokban, mint amilyen például Rodostó vagy Kütahya, illetve további vidéki városokba is elvigyék a magyar kultúrát. Kiemelt fontosságú helyszín a 2023-as februári nagy törökországi földrengés által sújtott terület, ahová a tragédiát követően a magyar mentőcsapatok az elsők közt érkeztek és a magyar mentőkutyák csodálatos módon rengeteg embert találtak meg a romok alatt. Ezeken a területeken konténervárosokban, nehéz körülmények között élnek az emberek, ezért kiemelt fontosságú cél volt, hogy az Évad számukra is eljuttassa a magyar zenét és kultúrát a földrengés 1 éves évfordulójának emlékére.